Szervezet


Elnök: Tasó László-Infrastruktúráért Felelős Államtitkár, Országgyűlési Képviselő


            Alelnök: Béres Csaba-Székelyhíd Város Polgármestere



Igazgató: Kovács Apor                                                                                                                                     




 

TAGTELEPÜLÉSEINK:

Alapítók

Nyíradony

Nyíradony Hajdú-Bihar megyében Debrecentől 26 km-re található, a dél-nyírségi ligetaljai tájegység szívében. Lakosainak száma megközelíti a 8 ezer főt. 2013. január 1-től Nyíradony 1950 után újra járási székhelyként funkcionál. Közigazgatási területe az Alföld legnagyobb összefüggő erdejét, a világelső dámpopulációjáról híres Gúthi erdőt nyugatról és északról öleli körbe.





Székelyhíd

Székelyhíd egy dinamikusan fejlődő kisváros Bihar megyében. Az Ér völgyének baloldali teraszán és az Ér síkságán fekszik, részben dombokkal tarkított vidéken. Sík részein mocsaras tavak találhatók: az olaszi és nagykágyai tó, valamint a Csíkos-tó, amely természetvédelmi terület. Székelyhíd határában kiváló mezőgazdasági területek találhatóak, szőlő- és borkultúrája több évszázados hagyománnyal rendelkezik, a városban és környékén több mint 400 borospince található.





Derecske

Derecske az Alföldön fekszik Debrecentől 21 km-re délre Hajdú-Bihar megyében, határában folyik a Kálló nevű patak. Derecske járási székhelyként funkcionál, lakosainak száma meghaladja a 9 ezer főt. Kulturális és hagyományőrző rendezvényei, gazdag sportélete, középiskolája, művészeti iskolája, a közszolgáltatások magas színvonala élhető, fejlődő kisváros képét mutatják, mely rugalmasan alkalmazkodik a XXI. század kihívásaihoz. A város életében meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, hiszen Derecske határában jó minőségű termőföldek találhatóak.



Érmihályfalva

Érmihályfalva az Érmellék „fővárosa”, kisváros Bihar megye északnyugati részén. Fontos vasúti és közúti csomópont Nagyvárad és Szatmárnémeti között, ugyanakkor nemzetközi határátkelő Nyírábránynál Magyarország irányába közúton és vasúton egyaránt. A Nyíló Akác Néptánccsoport évtizedek óta a térség hagyományait ápolja és táncait mutatja be nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is. Érmihályfalván 5 felekezet, 20 civil szervezet és további 32 közművelődési vagy sport alakulat foglalkozik a lakosság szellemi és testi fejlődésével.




Hajdúhadház

Hajdúhadház jelenleg Hajdú-Bihar megye egyik dinamikusan fejlődő kisvárosa, a Hajdúhadházi járás székhelytelepülése. Lakosainak száma meghaladja a 13 ezer főt. A várost minden irányból gyönyörű erdők veszik körül, melyek területén több turistaút is keresztül vezet. A város lakóinak jelentős része mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, ápolva a régi hagyományokat. Hajdúhadház híres saját káposztafajtájáról, a Hadházi Laposról, és az abból készített savanyú káposztáról. A város térsége régen komoly szőlőtermő hely volt, több mint ezer hektár szőlővel. A szőlészet és borászat talpra állítása jelenleg is folyamatban van.




Nagykároly

Nagykároly Szatmár megyében található, jelenleg az ETT legtöbb lakosával rendelkező tagja. Lakosainak száma összesen 19 ezer fő. A városban a közintézmények, a kulturális és szabadidős, valamint a szociális intézmények száma magas. Nagykároly turisztikai szempontból is fontos szerepet tölt be a térségben, hiszen itt található az impozáns Károlyi-kastély. A kastély eredetileg a XV. században épült, de mai alakját csak a XIX. század végén kapta, amikor is neogótikus stílusban átépítették. A látványossághoz hozzájárul a kastélyt körülövező angolkert is.


Újfehértó

Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, Nyíregyházától 16 kilométerre, Debrecentől 35 kilométerre. Lakosainak száma meghaladja a 13 ezer főt. Az itt élők a két nagyváros közé ékelődve kialakítottak egy olyan települést, mely a városi lét minden előnyét ötvözte magában, miközben a falusias küllem változatlanul tükrözi lakosainak életformáját. Évszázadok óta alig változott ez valamit, hiszen a megélhetést a föld és annak jövedelme biztosítja ma is, valamint az állattartás is jelen van a település agrártevékenységei között.


Kiskereki

Kiskereki az Ér völgyében, illetve a Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő 19-es számú főút (E-671) két oldalán elterülő község. Kiskereki mindig is mocsaras vidék volt, gazdag hal, vízinövény és madár populációval, azonban a ’60-as évek végén az érmelléki mocsarat is lecsapolták, és ennek maradványaként itt található egyedülálló terület a Kárpát-medencei ősmocsár utolsó maradványa. A visszamocsarasítás során megtelepülő növényzet kiváló alapanyagot biztosít a tradicionális kosárfonó mesterség felélesztéséhez. 


Tagtelepüléseink:

Álmosd

Álmosd a köztudatban elsősorban Magyarország Himnusza költőjének, Kölcsey Ferencnek lakhelyeként, illetve az itt zajló győztes, Bocskai István által vezetett, a császári sereg fölött döntő győzelmet aratott csata színhelyeként ismert. Álmosd község Hajdú-Bihar megye keleti peremén, a román határ közvetlen közelében fekszik Debrecentől 34 km távolságra, Létavértestől 9 km-re északkeletre, Bagamértól 4 km-re délre. A település lélekszáma megközelíti az 1800 főt.


Bocskaikert

Bocskaikert község a Dél-Nyírség északi peremén Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 15 km-re található, a településen a 4-es számú főútvonal és a Budapest-Záhony vasútvonal halad keresztül. A lakosság létszáma meghaladja a 3200 főt. Bocskaikerthez két külterületi lakott településrész tartozik: Monostordűlő és Rákóczikert. Bocskaikert nevezetességei közé tartozik az 1997-ben épült Ökumenikus Templom, amely akkor egyedüli és első ilyen templom volt Magyarországon.

Fülöp

Fülöp Hajdú-Bihar megye legkeletibb települése, Debrecentől 40 km-re keletre fekszik a román határ mellett. Lakosainak száma meghaladja az 1700 főt. A középkorban Szatmár megyéhez tartozó település első írásos említése 1325-ből való. 1946 után vált önálló településsé, majd 1978-ban elveszti önállóságát, amelyet 1988-ban kap vissza véglegesen. Fülöpön található Hajdú-Bihar megye legmagasabb pontja, és emellett értékes védett, tájvédelmi területekkel is rendelkezik a település. A vargánya gomba jellegzetes és értékes növénye a községnek, ami gasztronómiai értékei mellett nagyon egészséges is.

Kokad

Kokad az érmelléki háromszögben a torma őshazájában található, Debrecentől 30 km-re. A község közel 800 éves múltra tekint vissza a feltárt leletek tanúsága szerint. Lakossága közel 700 főre tehető, ezzel a térség legkisebb települései közé tartozik. Kokad jó kapcsolatokat ápol nemcsak a hazai, hanem a határon túli településekkel is, ezt mutatja testvértelepülési kapcsolata Kiskerekivel.



Konyár

Konyár Debrecentől 30 km-re, Derecskétől 10 km-re fekvő mezőgazdasági jellegű, főleg reformátusok által lakott település a Derecskei járásban. Konyár 2013-ban ünnepli 800 éves fennállását, lakosainak száma meghaladja a 2200 főt. A település fő nevezetességei közé tartozik a műemlék jellegű Református templom, a környéki mocsaras maradványokon élő vízi és költöző szárnyasok, a háromezer négyzetméteres új közösségi színtér, valamint a 12 ágyas modern vendégház filagóriával, kemencével és bitumenes küzdőtérrel. Akkreditált múzeuma a Kurucz Albert Falumúzeum (kerámiákkal, évszázados paraszti lakószobával és Holló László alkotásokkal). Konyár híres szülöttei között említhető Bakó Elemér író és költő (a könyvtár alapítója), valamint Kurucz Albert, a néprajztudományok professzora.


Létavértes

Létavértes Hajdú-Bihar megyében Debrecentől 25 km-re, közvetlenül a román államhatár mellett, szép erdős-ligetes környezetben fekvő alföldi kisváros. Lakossága meghaladja a 7300 főt. 1970-ben az addig önálló Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre, városi címét 1996-ban kapta vissza. A város híres szülötte id. Irinyi János, aki gazdatisztként korát meghazudtoló újításokat vezetett be. Fiai, Irinyi János, a zajtalanul gyulladó gyufa feltalálója és testvére, Irinyi József, az 1848-as Márciusi Ifjak ismert alakja. Itt található Magyarország egyetlen, élővíz fölé épített vízi vágóhídja, benne a hentes-mészáros mesterség egykori szerszámaival (országos műemlék). Figyelemre méltó a Görög katolikus templom ikonosztáza, a Református templom, az Irinyi Kiállítóterem, a Rozsnyai család jóvoltából a Néprajzi Kiállítóterem, valamint az Irinyi Arborétum.


Mikepércs

Mikepércs Debrecen központjától 10 km-re délre a 47-es főút mellett fekvő, nagy múltú, Árpád-kori, egyedülálló természeti szépségekben, megőrzött hagyományokban és értékekben gazdag, dinamikusan fejlődő település. A falu legfőbb természeti értékei közé tartozik a 250-300 évesre becsült „1000 éves tölgy” vagy más néven Rákóczi-tölgy, a közösségi jelentőségű állat- és növényfajoknak otthont adó Nyárfáshegyi legelő, amely tájvédelmi körzet, valamint a település és Hajdúbagos határában fekvő természetvédelmi terület, a Földikutya Rezervátum. Mikepércs nevezetességei közé tartozik az 1793-ban épült Református templom, valamint a közel 80 darabból álló Kályhamúzeum, amelynek egyes darabjai az 1800-as évekből származnak.


Nyíracsád

Nyíracsád Debrecentől 35 km-re a Dél-Nyírség ligetes-dombos táján található 4000 fős település. A község határában, a Gúthi erdő szélén található a Csonkás Szabadidő Park, mely a sportolni vágyóknak nyújt igényes kikapcsolódási lehetőséget. Itt halad át a Kéktúra útvonal is. Nyíracsád látnivalói közé tartozik az Árpád-kori műemlék templom, a Görög katolikus templom, a Római katolikus templom, a Baptista Imaház, a Malom Galéria, a Zsuzsi vonat emlékhelye, valamint a Vécsey kúria és park. A település számos helyi alkotóval büszkélkedhet, a háromszintes Malom Galériában a helyi alkotók munkái mellett időszaki kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők.






Nyírábrány

Nyírábrány Hajdú-Bihar megye keleti szélén, a román határ mellett, Debrecentől 35 km-re található, lakosainak száma megközelíti a 4 ezer főt. A település tájföldrajzilag a Dél-Nyírséghez, azon belül a Ligetaljához tartozik. Nyírábrány nevezetességei közé tartozik az Eördögh-Ábrányi-Szapáry kastély és kertje. Nyírábrányban született Ábrányi Kornél zenei író, zeneszerző, zongoraművész, valamint Ábrányi Emil író, 1848-as kormánybiztos. A közművelődés számára a közösségi tér biztosított Nyírábrányban, ugyanígy a sportolás és a szabadidő kulturált eltöltésére is megfelelő programok és feltételek kínálkoznak.


Nyírbéltek

Nyírbéltek nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírségben fekvő település. Lakosainak száma megközelíti a 3 ezer főt. A falu sajátossága, hogy itt nem történt meg a mezőgazdaság kollektivizálása, a rendszerváltás előtt is az önálló magángazdálkodás volt jellemző a településen. Az önkormányzat jelenleg intenzív gazdálkodást folytat. Nyírbéltek testvértelepülései sorába tartozik Érmihályfalva, Erdőd, valamint Krasznabéltek, akikkel jelenleg főként kulturális területen gyümölcsöző az együttműködés.


Nyírmártonfalva

Nyírmártonfalva Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. Az Erdőspuszták és a Gúthi erdő találkozásában, változatos domborzati viszonyok között helyezkedik el, lakosságszáma meghaladja a 2 ezer főt. Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúthi erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Az erdő büszkesége a 200 éves „Hubertus tölgy”, mely 1939 óta védett. A Gúthi erdő nevezetes vadászati hagyományairól is, a különleges rendeltetésű vadászterület először az 1991-ben, majd a 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes.


Penészlek

Penészlek a Dél-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 67 km távolságra, a román határ mentén található település, lakosainak száma meghaladja az ezer főt. Penészlek nevezetességei közé tartozik a Görög katolikus templom, amely Közép-Európa legnagyobb belső terű templomépülete. Takács István mezőkövesdi templomi festőművész készítette a templom freskóit, amit később az akkori segédje, id. Dudás János mezőkövesdi festő javított ki, mivel az egy tűzeset oltásának alkalmával a nagy vízmennyiségtől megrongálódott. Penészlek Helytörténeti gyűjteménnyel is rendelkezik. A település híres szülötte Dankó Szilvia énekesnő.


Pocsaj

Pocsaj nagyközség Hajdú-Bihar megye keleti részén fekszik az Érmelléki löszös hát nevű kistájon a román határ mellett, Debrecentől 32 km-re, Berettyóújfalutól 27 km-re. Lakosainak száma meghaladja a 2700 főt. Az úgynevezett Pocsaji-kapun, az Ér és Berettyó folyókon keresztül vezetett a Debrecent és a Nagyváradot összekötő hadiút. A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár állt, amelynek helyére később egy újabb vár épült. II. Rákóczi György 1641-ben építtetett várat a régi földvár helyébe. Pocsajnak e váron kívül még három kisebb vára is volt: Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonban mára már nyoma veszett.


Téglás

Téglás Hajdú-Bihar megye északi részén, Debrecentől 21 km, Nyíregyházától 25 km távolságra helyezkedik el. Lakosainak száma meghaladja a 6500 főt. Téglás nevezetességei közé tartozik az 1768-ban felszentelt Református templom, az 1997-ben felszentelt Görög katolikus templom, a 2001-ben felszentelt Római katolikus templom, valamint a 2001-ben átadott Helytörténeti Kiállítóterem. Téglás sokrétű baráti kapcsolatot ápol a németországi Affalterbach, a csehországi Fulnek és a lengyelországi Ludwin településekkel – testvérvárosaival.




Újléta

Újléta a Nyírség déli, Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, az Erdőspuszták karéjában, Debrecentől 26 km-re található. Lakosainak száma közel 1100 fő. Az újlétai táj hullámzó homokhátaival, erdős-ligetes tájaival, az alig érintett természet ritkán érezhető szépségeivel, a békés, idillikus vidék képét nyújtják. Itt található Európa egyik legnagyobb összefüggő kikerics mezeje, mely a Hortobágyi Nemzeti Park felügyelete alatt álló, fokozottan védett terület. Újléta nevezetességei közé tartozik az országos Műemlékvédelmi oltalom alatt álló Tóbi-telepi Borospince, mely beépített kerámia hordóiban összesen félmillió liter bor fért el. Ezekben a hordókban érlelték az egykor méltán híres ,,Újlétai Ezerjó” nevű könnyű, fehér asztali bort. Újléta további nevezettességei közé tartozik a Református templom, a Tájház, a ,,Hősök szigete” - Kegyeleti Park, az ’56-os ,,Emlékpark”, a Köztemető székelykapuja, az uniós ,,Játszótér” és a Faluház.



Vámospércs

Vámospércs Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 20 km-re keletre a 48-as számú főútvonalon, a román határ felé elterülő 5600 lelkes kisváros. Vámospércs több mint hétszáz éves múltú település, amely a középkorban vámszedő hely volt. Vámospércs szoros testvértelepülési kapcsolatot ápol Szilágynagyfaluval, annak református gyülekezetével, oktatási intézményével és futballcsapatával. A kijelölt ipari övezetben főként termelő, asztalosipari, élelmiszeripari, építőipari, mezőgazdasági gépeket gyártó, valamint biotermékeket előállító vállalkozások tevékenykednek.


Vedresábrány

Vedresábrány a Berettyó jobb partján, a Margitta-Székelyhíd útvonal mentén fekszik. Vedresábrány Árpád-kori település, amely a 19. században gróf Zichy Ferenc birtoka volt. Közigazgatásilag hozzá tartozó települések Apátkeresztúr, Érfancsika és Monospetri. A község lakosainak száma közel 3000 fő. A település nevezetességei közé tartozik a 13. századi Árpád-kori eredetű Református templom.







Krasznabéltek

Krasznabéltek Szatmár megye déli részén fekszik, párhuzamosan a Kraszna-folyóval. A 19A jelzésű országúton helyezkedik el 35 km-re Szatmárnémetitől és 55 km-re Zilah városától. A község lakosainak száma meghaladja a 3100 főt. Hat falu alkotja a községet: Krasznabéltek (a község központja), Boldád, Géres, Gyöngy, Szakasz és Sándra. A község első hivatalos említése 1086-ból való. 1772-ben a községbe német nemzetiségű lakosságot (svábokat) telepítettek a németországi Württenberg-ből. A község közismert a szőlő- és bortermeléséről, pincesoráról és híres borairól. A községben a termálfürdő újjáépítése jelentős fellendülést hozhat a térségnek.


Érkávás

Érkávás Szatmár megye nyugati részén helyezkedik el, lakosainak száma meghaladja a 2300 főt. A község turisztikai látványosságai közé tartozik Ady Endre szülőháza, amely Érmindszenten (Adyfalván) található, az érhatvani ortodox műemlék templom, valamint Popp Aurel festő szülőháza. A községben évente több rendezvényt is szerveznek. Ilyen a júliusban megrendezésre kerülő Aratóünnepség és az októberi Szüreti bál Gencsen, a Község napja szeptemberben Érkáváson, valamint a novemberben megrendezésre kerülő Ady-ünnepség Érmindszenten.


Érkörtvélyes

Érkörtvélyes Bihar megye legészakibb községe, az Érmellék nyugati részén található Debrecentől 45 km-re, az államhatártól 5 km-re. Lakosainak száma megközelíti a 3700 főt. A község neve körtés helyet jelent, valószínűleg utalva ezzel a vidéken termő egykori sok vadkörtefára, nevének előtagja pedig az Érmellékhez való tartozásra utal. Érkörtvélyes központjában világháborús emlékmű áll. A közigazgatásilag Érkörtvélyeshez tartozó Érvasad büszkesége a Görög katolikus templom, amely 1709-ben épült. A Falumúzeumnak helyet adó tornácos épületet egy módos parasztcsalád építtette 1865-ben, mely építészeti szempontból megfelel a vidék néprajzi hagyományainak. A horgászat kedvelőit az érkörtvélyesi és érvasadi halastavak várják.


Bihardiószeg

Bihardiószeg Bihar megye északnyugati részén fekvő nagyközség, az Érmellék tájegység része. Lakosainak száma meghaladja a 6600 főt. A községhez számos híres személyiség neve fűződik, mint például Diószegi Kis István, Széchenyi István, az Irinyiek, és nem utolsósorban Bocskai István erdélyi fejedelem, aki 1604-ben Diószeg határában küzdött meg a Habsburg csapatokkal. A gazdag történelmi múlttal rendelkező településen jelentős mezőgazdasági ág volt a szőlészet, mely napjainkban újjáéledőben van. A lakosság nagy részének napjainkban is fő vagy kiegészítő jövedelemforrása a mezőgazdaság. A település nevezetességei közé tartozik a Református templom, a Zichy-kastély, a Weiss-féle malom, a MAT épülete a 140 vagonos földfeletti pincével, a Római katolikus plébánia, a Polgármesteri Hivatal épülete, valamint a Baptista imaház.


Margitta

Margitta Bihar megye északkeleti részén fekszik, 30 km-re a magyar-román határtól. A város nevezetessége a gróf Csáky család által a 18. században épített kastély, emellett a Római katolikus templom és a Református templom pedig történelmi műemlékként jelentenek vonzerőt a turistáknak. A település egyik fontos turisztikai vonzereje a termálfürdő. A kultúra és hagyományőrzés terén számos tevékenység és kezdeményezés van helyi szinten. Ezek közül meg kell említeni a Gyöngyvetők Néptáncegyüttest, mely több generáció óta színesíti tevékenységével a kulturális rendezvényeket.


Majtény

Majtény község Románia északnyugati részén terül el Szatmár megyében. Lakosainak száma összesen 4300 fő. Majtény község mind a nyolc falujában van templom, ugyanakkor pünkösdista és baptista imaházak is megtalálhatóak. Kulturális és történelmi szempontból legértékesebb templom a Nagymajtényi „Nagyboldogasszony“ plébániatemplom. Majtény további nevezetességei közé tartozik a Hősök Emlékműve a Domahídi állomáson (itt történt Rákóczi csapatainak zászló- és fegyverletétele), Mihai Viteazul vajda szobra, valamint a Kismajtényi Halastavak.


Szalacs

Szalacs község érmelléki település, amely Romániának az északnyugati, Bihar megyének pedig az északi részén helyezkedik el. Közigazgatásilag Szalacshoz tartozik Ottomány, lakosságuk összesen közel 3000 főre tehető. A települést délen dombok (Szalacs-Székelyhídi dombvidék), északon pedig az Ér egykori mocsaras, lápos világa fogja közre. A vörös agyaggal fedett dombok kiválóan alkalmasak voltak szőlőtermesztésre is. Kiemelkedő népi építészeti érdekessége a pincesora. A domboldalba vájt, nagy gonddal épített és karbantartott pincesorok napjainkban megközelítőleg 970 pincéből állnak.


Szentjobb

A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re, északkeletre a Berettyó jobb partján fekszik, lakossága közel 2300 fő. Szent István jobb karját, a csodás mívű gyűrűvel együtt a csaknem ezeréves Árpád-kori településre egy bizonyos Mercurius nevű székesfehérvári őrkanonok hozta 1061 után. Abban az évben, a Vata-féle pogánylázadás idején exhumálták először és választották le teteméről a jobb kart. Nevezetességei a reneszánsz erődítmény romjai, a római katolikus templom Szent István mellszoborral és a református templom Bocskai István mellszoborral.


Tasnádszántó

Tasnádszántó falu és községközpont, Szatmár megyében található Tasnád városától északnyugatra. Közigazgatásilag két település tartozik hozzá: Érkőrös és Érszodoró, lakosainak száma megközelíti a 2500 főt. Tasnádszántó nevezetességei közé tartozik az 1859-ben épült Református templom, az 1837-ben épült Loyolai Szent Ignác Római katolikus templom, az 1770-ben épült Görög katolikus fatemplom, valamint „Az Istenszülő elszenderülése” ortodox templom, amely a környék legnagyobbikának számít. Ezenkívül Érszodoró 1740-ben épült és többször átalakított Református fatemplommal büszkélkedhet. Jellegzetesség még a település erdején keresztül húzódó, északkeleti irányú széles árok és sánc nyomai, amelyek állítólag Szatmárnémetiig húzódnak.


Érsemjén

Érsemjén Bihar megye északnyugati részén fekvő település. A községet három falu alkotja: Érsemjén, Érselénd és Érkenéz. Közúton és vasúton egyaránt megközelíthető, zömében agrártevékenységekkel foglalkozó település. A XIII. századi előzményekkel rendelkező Református temploma ma műemlék. A történelmi értékek mellett lakosai méltán büszkék a falu nagy szülötteire (Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán), akik nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúra számára is jelentős értékeket alkottak. Kazinczy az irodalom és felvilágosodás kori kultúra, Fráter a zene területén tevékenykedett, míg Csiha mint püspök és irodalmár öregbítette szülőfaluja hírnevét.





Érszőllős

Érszőllős észak-bihari község, amely a Margitta-Tasnád főútvonalon fekszik 9 km-re Margittától. A következő falvak tartoznak hozzá: Érszőllős (a község központja), Szolnokháza, Iharostanya és Csekenye. A község összlakossága meghaladja az 1300 főt. Érszőllős első írásos említése 1355-ből való, ekkor Pachal néven jelenik meg, jelenlegi nevén pedig 1968 óta szerepel. A helyiek főként szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. A civil szervezetek közül kiemelkedik az Érszőllősért Egyesület, melynek célja a jövőben olyan pályázatok elkészítése, amelyek a helyi lakosoknak új lehetőségeket teremtenek és programokat szerveznek.